 a védett őshonos vagy veszélyeztetett,
magas genetikai értéket képviselő tenyésztett magyar állatfajták nemzeti kinccsé
nyilvánításáról
A magyar nép történetéből ismert,
hogy ősidőktől fogva milyen szoros volt kötődésünk az állattartáshoz,
állattenyésztéshez. Hazánkban a Kárpát-medencében őshonosnak mondott fajok és
fajták (a továbbiakban: fajták) fenntartása is védelmet kapott az állattenyésztési
törvényben. A régi magyar háziállatfajták köre azonban ennél nagyobb sugarú, mert
az "őshonos" fajtákon túl számos olyan, hosszú időn keresztül
tenyésztett fajta él hazánk területén, amely állatfajták a magyar nemzeti kultúra
részét képezik.
A régi magyar háziállatok az emberi
munka évszázados eredményei. Történelmi múltunkhoz tartoznak, nemcsak az
állattenyésztés történetéhez, hanem a teljes magyar történetiséghez is.
Hozzátartoznak a magyar tájhoz, részei nemzeti identitásunknak, őshonos állataink ma
is élő, eleven örökségünk.
Az Európai Uniós csatlakozás
küszöbén a Magyar Országgyűlés megkülönböztetett figyelmet fordít arra, hogy
nemzeti létünk 1100 éves értékeit, eredményeit megőrizzük, és Európában ezzel
is kifejezzük nemzeti karakterünket.
1. Ennek szellemében a Magyar
Országgyűlés a védett őshonos és régi magyar állatfajtákat nemzeti kinccsé
nyilvánítja.
2. A nemzeti kinccsé nyilvánított
állatfajták tenyésztését, állományának fenntartását, és az ezekkel
összefüggő tevékenységeket az állam elősegíti.
3. A védett őshonos és régi magyar
tenyésztett állatfajták megőrzése nemcsak állami feladat, nemzeti kinccsé
nyilvánításuk a civil és gazdálkodó szervezetek, valamint a magánszemélyek
összefogására buzdít.
4. A védett őshonos és régi magyar
állatfajtáknak szerepe van az oktatásban, a művészetekben, nemzeti identitásunk
megtartásában. Esztétikai értéket képeznek, a bennük rejlő génállomány
gazdasági jelentőséggel bír.
5. A nemzeti kinccsé nyilvánított
állatfajták jegyzékét a határozat melléklete tartalmazza. A jegyzék
felülvizsgálatáról - legalább 5 évente - a Kormány gondoskodik.
6. A mellékletben felsorolt
állatfajtákat magyar őshonos állatoknak tekintjük, amelyek egyben - nevükben és
képi megjelenésükben - Magyarország szimbólumai.
7. Ez a határozat a közzétételét követő 15. napon
lép hatályba.
Melléklet a 32/2004. (IV. 19.)
OGY határozathoz
SZARVASMARHAFÉLÉK
Magyar szürke szarvasmarha
Magyar tarka szarvasmarha
Magyar bivaly
JUH
Fehér hortobágyi racka
Fekete hortobágyi racka
Gyimesi racka
Cigája
Cikta
KECSKE
Magyar (parlagi) kecske
SERTÉS
Szőke mangalica
Fecskehasú mangalica
Vörös mangalica
TYÚKFÉLÉK
Fehér magyar tyúk
Sárga magyar tyúk
Kendermagos magyar tyúk
Fogolyszínű magyar tyúk
Erdélyi kopasznyakú tyúk (fehér, fekete, kendermagos)
PULYKA
Rézpulyka
Bronzpulyka
LÚD
Fodrostollú magyar lúd (fehér, szürke, tarka)
Simatollú magyar lúd
KACSA
Magyar kacsa (fehér, tarka)
GYÖNGYTYÚK
Magyar gyöngytyúk (fehér, ezüst, tarka, kékesszürke)
NYÚL
Magyar óriás nyúl
LÓ
Gidrán
Lipicai
Kisbéri félvér
Nóniusz
Shagya-arab
Furioso-North Star
Hucul
Magyar hidegvérű
SZAMÁR
Magyar (parlagi) szamár
HAL
Pontyok
(attalai tükrös ponty, biharugrai tükrös ponty, bikali tükrös ponty, tiszai nyurga
ponty, dinnyési tükrösponty, geleji nyurga ponty, szajoli tükrös ponty, hajdú T1
tükrös ponty, hajdú P1 pikkelyes ponty, hajdúszoboszlói tükrös ponty, hortobágyi
tükrös ponty, hortobágyi pikkelyes ponty, dunai vad ponty, varászlói tükrös ponty,
balatoni sudár ponty, mórichelyi tükrös ponty, nagyatádi tükrös ponty, szarvasi 215
tükrös ponty, szarvasi P34 pikkelyes ponty, P31 pikkelyes ponty, szegedi tükrös ponty,
tatai aranysárga pikkelyes ponty, tatai palaszürke pikkelyes ponty, tatai hátpikkelyes
tükrös ponty, tatai acélos nyurga ponty, ráckevei dunai tőponty)
Leső harcsa
Tok-félék (sima tok, sőregtok, vágótok, viza)
Sebes pisztráng
KUTYA
Komondor
Kuvasz
Mudi
Puli
Pumi
Magyar agár
Rövidszőrű magyar vizsla
Drótszőrű magyar vizsla
Erdélyi kopó
GALAMB
Alföldi buga galamb, Alföldi (kőrösi) keringő, Bácskai hosszúcsőrű keringő,
Bajai keringő, Budapesti bíbic, Budapesti magasröptű csapos keringő, Budapesti
magasröptű keringő, Budapesti rövidcsőrű, Budapesti tollaslábú gólyás, Budapesti
tükrös, Ceglédi rövidcsőrű szívhátú, Csepeli magasröptű hófehér keringő,
Debreceni pergő
Dél-Bácskai keringő, Egri kék keringő, Hódmezővásárhelyi ernyőszemű keringő,
Kecskeméti keringő, Kiskunfélegyházi keringő, Kiskunfélegyházi simafejű keringő,
Komáromi bukó, Magasröptű magyar deres, Magyar begyes, Magyar csirkegalamb, Magyar
díszposta, Magyar óriás galamb, Magyar szarkakeringő, Makói magasszálló keringő,
Miskolci keringő, Monori keringő, Szegedi magasszálló, Székesfehérvári bukó,
Szolnoki bagdetta, Szolnoki keringő, Szováti kék |
