A magyar pásztorkutyafajták tenyésztése sok éven keresztül kizárólag a kifogástalan küllem elérését célzó szelekción alapult. Napjainkra megállapíthatjuk, hogy a három fajta, a puli, a pumi és a mudi állomány többé-kevésbé egységes, a fajtasztenderdnek megfelelő küllemet mutat. A küllemi kitűnőség a következetes, céltudatos tenyésztői munka eredménye. Napjainkban megállapítható azonban, hogy eddigi tenyésztési céljainkon túl kell lépnünk. A mezőgazdaság magánosítása, az egyre több vagyonos mezőgazdasági vállalkozó megjelenése újabb igényeket támaszt a tenyésztéssel szemben. Felmerült az igény, hogy fajtatiszta, magyar terelőkutyákkal váltsák fel a nyájak, gulyák mellett az eddigi keverék ebeket. Ezért a meglévő, jó küllemű állományt fel kell mérni, hogy megtaláljuk a jó, egészséges terelőösztönnel rendelkező egyedeket.

A terelőösztön-próbán minden esetben két terelőbíró végzi a minősítést. A terelőbírók a Nyíregyházi Terelőkutyás Sport Klub és a Hungária Pul-Pumi-Mudi Klub által egyaránt elismert bírók lehetnek. A terelőösztön-próbáról egységes bírálati lapot állítunk ki, melyen szerepel a kutya összes adata. A bírálati lapot két terelőbíró, valamint a klub elnöke hitelesíti a próba után. A bírálat eredménye négy fokozatú lehet: előzetesen megfelelt, megfelelt, bizonytalan, nem felelt meg. A bírálati lap egyik példányát archiváljuk, a másik példányát a kutya felvezetője kapja meg. "Megfelelt" eredmény esetén Terelési Teljesítmény Füzetet állítunk ki, melyben az ösztönpróba eredménye, valamint a terelőversenyeken elért eredmények szerepelnek a kutya adatain túlmenően. A "megfelelt" eredmény a kutya származási lapjára a MEOE irodáján bevezethető.

Az ösztönpróbára bocsájtáshoz nincs megszabva korhatár, azonban célszerűen a kutya ne legyen 8-9 hónaposnál fiatalabb.

Az ösztönpróba megkezdése előtt a kutya engedelmességi próbát tesz. Ez szükséges ahhoz, hogy csak olyan kutya kerülhessen a birkák közelébe, amely kellően fegyelmezett, hogy a jószágokban az esetleges károkozást elkerüljük. Az engedelmességi próbán a kutyának szabadonkövetésben kell a felvezető mellett mennie, a túlzott szabályosság nem követelmény. Utasításra le kell ülnie, illetve feküdnie. Ebből a két követelményből legalább egy teljesítése már megfelelő. Ezután be kell mutatni egy helyben maradást bármilyen testhelyzetben. Amennyiben ez nem sikeres, a felvezető segítséget vehet igénybe a kutya megtartására. A helyben maradásból be kell hívni a kutyát. A kutyának azonnal, késlekedés nélkül a felvezetőhöz kell futnia. Amennyiben a kutya ezt a feladatot nem teljesíti, illetve a többi feladatnál is nagy fegyelmezetlenséget mutat, a terelőösztönpróbán nem vehet részt.

Az ösztönpróbák három különböző helyszinen történhetnek. Az első fokozat az úgynevezett kiskarámos ösztönpróba. Itt pozitív eredmény esetén is csak előzetesen megfelelt minősítés érhető el. A kis karám egy kb. 3x3 m-es elrekesztett terület, ahol 10-15 db. birkát helyezünk el. A kutyát felvezetője pórázon a karámba vezeti. A terelőbírók figyelik a kutya reakcióit. A kutyának élénk érdeklődést kell tanusítania a birkák iránt, ugatással, támadási készséggel kell a birkák felé közelednie. A birkák megmozgatása a felvezető által megengedett, amennyiben az álló birkák nem váltják ki a kutyából a terelési ösztönt. Megengedett a kutya pórázról leoldása az esetleges kerítési készség ellenőrzése céljából, ha erre a terelőbíró engedélyt ad. A próba időtartama legfeljebb tíz perc lehet. Élénk, ugató, határozott támadási, hajtási készséget mutató, esetleg a birkákat megcsipkedő kutya kaphatja meg az "előzetesen megfelelt" minősítést. Csekély érdeklődést mutató, időnként meginduló, majd a birkáktól elforduló kutya, amelynek az érdeklődése más irányba könnyen elvonható, "bizonytalan" minősítést kaphat. A birkák iránt érdektelen, esetleg azoktól félő, felvezetője háta mögé bújó, vagy túlzottan agresszív, a birkákat erőteljesen megharapó, azokat megfogó kutya "nem felelt meg" minősítést kap.

A második és harmadik fokozat az úgynevezett nagykarámos, illetve szabadterületen végzett ösztönpróba. Ezek szabályai azonosak, csak a terület méretében különböznek. A nagy karám a terelőversenyeken használt, kb. 50-80 négyzetméteres, drankákkal, vagy más módon körbezárt terület. A szabadterület legelő, rét, ligetes erdős terület lehet, járműközlekedéstől távol.

A szükséges birkák száma ezeken a próbákon 20 db. vagy ennél több. Felső határ nincs megszabva.

Az engedelmességi próba eredményes teljesítése után a felvezető a kutyát a falka közelébe vezeti. Amennyiben a kutya nem mutat megfelelő érdeklődést, az egy helyben álló falkát a felvezető megmozgathatja. A terelőbíró utasítására a felvezető a kutyát a pórázról leoldja, és a birkák felé küldi. A felvezető a terelőbíró utasítására köteles a kutyát azonnal, tétovázás nélkül behívni. A próba időtartama legfeljebb tíz perc lehet.

A falkát élénken hajtó, élénken ugató, a birkákat kerítő, esetleg azokat időnként megcsipkedő kutya "megfelelt" minősítést kap, ez a minősítés végleges, az eredmény bevezetendő a Terelési Teljesítmény Füzetbe, és a Származási lapra. A kutya jogot nyer a terelőversenyeken való indulásra.

Csekély érdeklődést mutató, időnként meginduló, majd a birkáktól elforduló kutya, amelynek az érdeklődése más irányba könnyen elvonható, valamint az elkalandozó, időnként meginduló kutya "bizonytalan" minősítést kap.

A birkák iránt érdektelen, esetleg azoktól félő, felvezetője háta mögé bújó, vagy túlzottan agresszív, a birkákat erőteljesen megharapó, azokat megfogó kutya, valamint a falkából egy-két birkát kiszakító, azokat hajszoló kutya, melyet a pásztorok "egyelősnek" hívnak, "nem felelt meg" minősítést kap.

A terelőösztönpróba később bármikor megismételhető, amennyiben a felvezető elégedetlen az eredménnyel. Gyakori, hogy első, vagy második próbán nem megfelelő eredményt elért kutyák később "megfelelt" minősítést érnek el.

Örkény Csaba és Góbé, Tatárszentgyörgy, 2000.06.04. Fotó: Vargha Attila