"A SZERETET KUTYAISKOLÁJA"

Megjelent az Alexandra Kiadó gondozásában
Árkosi József : "A szeretet KUTYAiskolája" című könyve.
Kapható a könyvesboltokban.

„…tartsunk önvizsgálatot: - Szeretem a kutyámat?

- Amit teszek vele, amire nevelem, esetleg kényszerítem, azt valóban az ő érdekében teszem? - A címek, rangok, vizsgák, trófeák, eredmények hajszolásával nem önmagam és emberi környezetem előtt akarok-e tetszelegni?

- Jó-e neki, ha a három méter után a három méter öt centis akadályt is átugorja? Vagy lehet, hogy ez csak nekem jó?

- Jó-e neki, ha méteres láncán riasztóberendezésként "működik" ?

- Jó-e, hogy alig megfordulásnyi helyen "várja" a következő tüzelést, amikor megint hozhat egy kis pénzt a családi kasszába?

- Jó-e, ha "szeretetünket" azzal fejezzük ki, hogy teletömjük mindenféle - emberi mérték szerinti - jóval, amitől aztán a legkülönbözőbb betegségek lépnek fel? Neki nem áll szabadságában olvasni az egészséges étrendről, és eszerint dönteni., erre ott vagyunk mi.

- Jó-e az, hogy életét szinte inkubátorban éli le, nem játszhat a szabadban, nem mehet a kertbe, mert mi lesz, ha néhány szőrszála- tincse nem úgy áll majd a kiállításon, ahol hosszú órák szenvedései után "végre" kiállhat, de csak mereven abban a pózban, ami elő van írva?

- Lehet, most sokan felháborodnak és kikérik maguknak a feltevéseket, mint olyanok, akik mindent megadnak a kutyájuknak. Tisztelet a kivételnek, ezek a sorok nem azoknak szólnak, akik a szerzőhöz hasonlóan gondolkodnak.

Mielőtt megválaszolnánk magunkban ezeket a kérdéseket, gondoljuk végig még egyszer, a ránk bízott teremtmény sorsáról mindig helyesen döntöttünk-e?

Gondoljunk arra, hogy nem ő választotta a sorsát, ezért mi vagyunk felelősek érte!

Értendő ez mind fizikai, mind szellemi értelemben, hiszen tetteink meghatározzák a velünk élő teremtmény életének minőségét, fejlődését. Ebben a témában rendkívül nagy önfegyelemre van szükség, hogy elkerüljük saját hatalomvágyunk és magamutogatásunk csapdáit, és szem előtt tudjuk tartani az alany érdekét."

"Vidd el a kutyádat kutyaiskolába.
Mindketten sokat tanultok."
H.Jackson Brown

„A fokozatosság a következő alapelv, melyről szólunk, hiszen a kutya (és nem csak a kutya !) tanítása során csak akkor érhetünk el jó eredményt, ha a már biztosan megalapozott tudásra építjük a következő feladatokat.

Az 1 x 1 megtanulása előtt nem adhatunk fel kétismeretlenes egyenletet.

A tanítás-nevelés során mindig a dicséret, a megerősítés legyen az eszköz, a cél pedig a helyes viselkedésminta megmutatása.

A tanítást a legegyszerűbb dolgok tekintetében már a néhány hetes kiskutyánál elkezdhetjük.

Ez sohasem lehet képzés, regulázás, sulykolás, hiszen a kölyök számára ezek olyan sérüléseket eredményezhetnek, melyek egészséges fejlődését hátrányosan befolyásolják.

Az egyéniség kibontakozásának nem szabad útját állni, ugyanakkor finoman irányíthatjuk a kiskutya érdeklődését az általunk kívánt irányba."